Stevia Kutatások, Publikációk

Tudományos kutatások a stevia biztonságos használata mellett

„2008. május 15. ATLANTA – A Food and Chemical Toxicology című tudományos szaklapban a mai napon nyilvánosságra került egy kutatás, melyben a Cargill és a Coca-Cola cég szakértői egyöntetűen azt állítják, hogy a rebiana (a tiszta Rebaudioside neve, amely steviából származik) használata biztonságos élelmiszerek és italok édesítésénél.”

Az Európai Élelmiszer Bizottság (röviden: EFSA) tagjai is sokáig tanulmányozták a kivonatokat.  Végül 2010. április 14-én több éves vizsgálódás után tudományos véleményt alkottak a 95%-os steviol glükozid-ról (a Stevia növény édes részéről).

A Bizottság kijelentette, hogy a 95%-os steviol glükozid élelmiszer adalékként történő fogyasztása az emberi szervezetre nézve nem veszélyes.

A teljes angol nyelvű anyag megtekinthető az EFSA weboldalán a következő linken:http://www.efsa.europa.eu/en/scdocs/scdoc/1537.htm

—————————————————————————————————

 

A stevia már Európában is szabad utat kapott

A Nemzetközi Stevia Tanács tapssal fogadta az Európai Bizottság azon rendeletének jóváhagyását, mely a steviol glikozidok használatát engedélyezi mint az európai piac egy kalóriamentes édesítőszerét.

Maria Terese Scardigli, a tanács ügyvezető-igazgatója elmondta, hogy “az utolsó akadályokat a szabályozási folyamatban a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament által kiírt vizsgálatoknak köszönhetően törölték.”

A rendeletet hivatalosan is elfogadták és a kihirdetését követő 20 napon vagyis november 11-én lépett érvénybe, amit az EU hivatalos honlapja is közzétett a következő napon.

A rendelet érvénybe lépésének eredményeképpen a fogyasztók Európa-szerte élvezhetik a steviol glikozidokkal édesített termékeket 2011. december 2. óta. Az összetevő még E számot is kapott, E960-ként jelenik meg.

A steviol glikozidok a tisztított stevia kivonatokat jelölik, melyek magából a stevia növényből származnak. A legnagyobb növényi családnak, a napraforgók családjának (Asteraceae) tagja, így rokon az olyan fajokkal, mint a kamilla, a tárkony, az endívia és a saláta.

A vezető globális élelmiszer-biztonsági szakértők, a FAO és a WHO közös szakértői bizottsága (JEFCA) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy a steviol glikozidok mindenki számára biztonságosak és lakossági fogyasztásuk alkalmasak a cukorbetegek számára is.

A Nemzetközi stevia Tanács elnöke, Carl Horn azt nyilatkozta, hogy: “ez a döntés igen jelentős lépés az európai fogyasztók számára. A steviol glikozidok természetes forrásból származnak, a stevi gyógynövényből és nullkalóriásak. E két alapvető tulajdonság által a fogyasztókat egy egészségesebb életmód felé vezetheti. Az elkövetkezendő hetekben és hónapokban a fogyasztók majd egyre többször látják feltűnni a polcokon a steviával édesített termékeket. Ez igen széles áruválasztékot ölel fel: joghurtokat, gabonapelyheket, italokat, üdítőket, édességeket, csokoládékat és asztali édesítőszereket.”

forrás: http://stevia.org.hu/a-stevia-mar-europaban-is-szabad-utat-kapott

——————————————————————————————————

További steviával kapcsolatos publikációk

S. E. Mosettig and W. R. Nes, “Stevioside. II. The Structure of the Aglucon,” Journal of Organic Chemistry, Vol. 20, No. 7, 1955, pp. 884-899. http://dx.doi.org/10.1021/jo01125a013

S. E. Mosettig, U. Beglinger, F. Dolder, H. Lichiti, P. Quitt and J. A. Waters, “The Absolute Configuration of Steviol and Isosteviol,” Journal of American Chemical Society, Vol. 85, No. 11, 1963, p. 2305. http://dx.doi.org/10.1021/ja00898a025

J. E. Brandle, A. N. Starrratt and M. Gijen, “Stevia rebaudiana: Its Agricultural, Biological and Chemical Properties,” Canadian Journal of Plant Sciences, Vol. 78, No. 4, 1998, pp. 527-536. http://dx.doi.org/

10.4141/P97-114

E. S. Wayne and L. Lin, “NMR Studies of the Conformation of the Natural Sweetener Rebaudioside A,” Carbohydrate Research, Vol. 344, No. 18, 2009, pp. 2533-2538. http://dx.doi.org/10.1016/j.

carres.2009.10.005

M. Ohta, S. Sasa, A. Inoue, T. Tamai, I. Fujita, K. Morita and F. Matsuura, “Characterization of Novel Steviol Glycosides from Leaves of Stevia rebaudiana Morita,” Journal of Applied Glycoscience, Vol. 57, No. 3, 2010, pp. 199-209. http://dx.doi.org/10.5458/jag.57.199

E. Bedir, N. J. Toyang, I. A. Khan, L. A. Walker and A. M. Clark, “A New Dammarane Type Triterpene Glycoside from Polyscias fulva,” Journal of Natural Products, Vol. 64, No. 1, 2001, pp. 95-97. http://dx.doi.org/10.1021/np0003589

V. S. P. Chaturvedula, J. K. Schilling, J. S. Miller, R. Andriantsiferana, V. E. Rasamison and V. D. G. I. Kingston, “New Cytotoxic Oleanane Saponins from the Infructescences of Polyscias amplifolia from the Madagascar Rainforest,” Planta Medica, Vol. 69, 2003, pp. 440-444. http://dx.doi.org/10.1055/s-2003-39711

V. D. Huan, S. Yamamura, K. Ohtani, R. Kasai, K. Yamasaki and N. T. Nham, “Oleanane saponins from Polyscias fructicosa,” Phytochemistry, Vol. 47, No. 3, 1998, pp. 451-457. http://dx.doi.org/10.1016/ S0031-9422(97)00618-3

K. Ohtani, Y. Aikawa, R. Kasai, W. Chou, K. Yamasaki and O. Tanaka, “Minor Diterpene Glycosides from Sweet Leaves of Rubus suavissimus,” Phytochemistry, Vol. 31, No. 5, 1992, pp. 1553-1559. http://dx.doi.org/10.1016/0031-9422(92)83105-8

V. S. P. Chaturvedula and I. Prakash, “A New Diterpenoid Glycoside from Stevia rebaudiana,” Molecules, Vol. 16, No. 4, 2011, pp. 2937-2943. http://dx.doi.org/10.3390/molecules16042937

V. S. P. Chaturvedula and I. Prakash, “Structures of the Novel Diterpene Glycosides from Stevia rebaudiana,” Carbohydrate Research, Vol. 346, No. 8, 2011, pp. 1057-1060. http://dx.doi.org/10.1016/

j.carres.2011.03.025 /p>V. S. P. Chaturvedula and I. Prakash, “Additional Minor Diterpene Glycosides from Stevia rebaudiana,” Natural Product Communications, Vol. 6, No. 8, 2011, pp. 1059-1062.

Benne, L. K.; Davies, F. T. In vitro propagation of Quercus shumardii seedling. HortScience 21:1045–1047; 1986.

Felippe, G. M.; Lucas, N. M. C. Estudo da viabilidade dos frutos de Stevia rebaudiana Bert. Hoehnea. 1:95–105; 1971.

Felippe, G. M.; Lucas, N. M. C.; Behar, L.; Oliveira, M. A. C. Observacoes a respeito de germinacao de Stevia rebaudiana Bert. Hoehnea. 1:81–93; 1971.

Ferreira, C. M.; Handro, W. Micropropagation of Stevia rebaudiana through leaf explants from adult plants. Plant Med. 54:157–160; 1988. CrossRef

Heyenga, A. G.; Lucas, J. A.; Dewick, P. M. Production of tumour-inhibitory lignana in callus cultures of Podophyllum hexandrum. Plant Cell Rep. 9:382–385; 1990. CrossRef

Ishima, N.; Katayama, O. Sensory evaluation of stevioside as a sweetener. Rep. Natl Food Resp. Inst. 31:80–85; 1976.

Mantell, S. H.; Smith, H. Cultural factors that influence secondary metabolite accumulations in plant cell and tissue cultures. In: Mantell, S. H.; Smith, H., eds.

Plant biotechnology. Cambridge: Cambridge University Press; 1983:75–110.

Mersinger, R.; Dornauer, H.; Reinhard E. Formation of forskolin by suspension cultures of Coleus forskohlii. Planta Med. 1:200–204; 1988. CrossRef

Misawa, M. Production of useful plant metabolites. In: Fiechter, A., ed. Plant cell culture. Berlin: Springer Verlag; 1985:59–88. CrossRef

Monteiro, R. Taxonomia e biologia da reproducao da Stevia rebaudiana Bert. Thesis Univ. Estadual de Campinas; 1980.

Murashige, T. Plant propagation through tissue culture. Annu. Rev. Plant Physiol. 25:135–166; 1974. CrossRef

Murashige, T.; Skoog, F. A revised medium for rapid growth and bioassays with tobacco tissue cultures. Physiol. Plant. 15:473–497; 1962. CrossRef

Nakamura, S.; Tamura, Y. Variation in the main glycosides of Stevia (Stevia rebaudiana Bertoni). Jpn J. Trop. Agric. 29:109–116; 1985.

Rogers, D. S.; Beech, J.; Sharma, K. S. Shoot regeneration and plant acclimatization of the wetland monocot Cattail (Typha latifolia). Plant Cell Rep. 18:71–75; 1998. CrossRef

Sakaguchi, M.; Kan, T. Japanese researches on Stevia rebaudiana (Bert.) Bertoni and stevioside. Ci Cult. 34:235–248; 1982.

Tamura, Y.; Nakamura, S.; Fukui, H.; Tabata, M. Clonal propagation of Stevia rebaudiana Bertoni by stem-tip culture. Plant Cell Rep. 3:183–185; 1984. CrossRef

Tanaka, O. Steviol-glycosides: new natural sweeteners. Trends Anal. Chem. 1:246–248; 1982. CrossRef

Toffler, F.; Orio, O. A. Acceni sulla piñata tropicale ‘Kaa-he-e’ ou ‘erba dolce’. Rev. Soc. It. Sci. Aliment. 4:225–230; 1981.

Wagner, H.; Bladt, S. In: Wagner, H.; Bladt, S., eds. Plant Drug Analysis. Drug containing sweet tasting terpene glycosides. Berlin: Springer-Verlag; 1996:329–333.

 

Angol nyelven elérhető orvosi tanulmányok:

Safety Research Institute for Chemical Compounds Co., Ltd., 363-24 Shin-ei, Kiyota-ku, Sapporo 004-0839, Japán: Sekihashi K., Saitoh H., Sasaki Y.: Genotoxicity studies of stevia extract and steviol by the comet assay. Jap. Toxicol Sci. 2002. Dec. 27. Suppl 1:1-8.

Department of Endocrinology and Metabolism, Molecular Diagnostic Laboratory, Aarhus Amtssygehus, Aarhus University Hospital, Aarhus, Dánia: P. Jeppesen, S. Gregersen, S. Rolfsen, M. Jepsen, M. Colombo, A. Agger, J. Xiao, M. Kruhoffer, T. Orntoft, K. Hermansen:
Antihyperglycemic and blood pressure-reducing effects of stevioside in the diabetic Goto-Kakizaki rat.
Metabolism. 2003 Mar;52(3):372-8.

P. Jeppesen, S. Gregersen, K. Alstrup, K. Hermansen: Stevioside induces antihyperglycaemic, insulinotropic and glucagonostatic effects in vivo: studies in the diabetic Goto-Kakizaki rats. Phytomedicine. 2002 Jan;9(1):9-14.

P. Jeppesen, S. Gregersen, C. Poulsen, K. Hermansen: Stevioside acts directly on pancreatic beta cells to secrete insulin: actions independent of cyclic adenosine monophosphate and adenosine triphosphate-sensitive K+-channel activity. Metabolism. 2000 Feb;49(2):208-14.

College of Pharmacy, Nihon University, Chiba, Japán: K. Yasukawa, S. Kitanaka, S. Seo:
Inhibitory effect of stevioside on tumor promotion by 12-O-tetradecanoylphorbol-13-acetate in two-stage carcinogenesis in mouse skin. Biol Pharm Bull. 2002 Nov;25(11):1488-90

Department of Applied Chemistry, Osaka Institute of Technology, Japán: T. Terai, H. Ren, G. Mori, Y. Yamaguchi, T. Hayashi: Mutagenicity of steviol and its oxidative derivatives in Salmonella typhimurium TM677. Chem Pharm Bull (Tokió). 2002 Jul;50(7):1007-10.

Department of Medicine, Taipei Medical University-Wan Fang Hospital, Taiwan: Hsu Y.H., Liu J.C., Kao P.F., Lee C.N., Chen Y.J., Hsieh M.H., Chan P.: Antihypertensive effect of stevioside in different strains of hypertensive rats. Zhonghua Yi Xue Za Zhi (Taipei). 2002 Jan;65(1):1-6.

Chan P.,B. Tomlinson, Chen Y.J., Liu J.C., Hsieh M.H., Cheng J.T.:
A double-blind placebo-controlled study of the effectiveness and tolerability of oral stevioside in human hypertension. Journ. Clin. Pharmacol. 2000 Sep;50(3):215-20.